Manapság a sikeres szántóföldi termelés már nemcsak a megfelelő vetésváltás, vetőmag, növényvédelmi technológia, or okszerű tápanyag-gazdálkodás, esetleg talajművelési rendszer megválasztásán múlik, hanem nagy mértékben függ a termelők pénzügy-számviteli and jogi ismeretétől is. Sokszor gondolhatjuk azt, hogy a termelést, illetve különböző támogatások kifi zetését szabályozó törvények, rendeletek útvesztőként hátráltatják eredeti hivatásunk maradéktalan kiszolgálását. Talán úgy gondoljuk, hogy ezen útvesztők egyike a ‘zöldítés’ is, (10/2015. (III.13.) FM rendelet), mely az éghajlat and környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatra irányul. Mi lenne, if ez no így történne? Mi lenne if az egymás között emlegetett mondásnak –“a termőföldet no szüleinktől hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”- eleget téve a talajaink, tápanyaggazdálkodásunk, eszközrendszerünk and termesztett növényeiknek legmegfelelőbb zöldítő növényeket –and azok keverékeit- választanánk ki megalkotva így az “okszerű zöldítést”? Jelen article célja kettős: egyrészt röviden bemutat pár olyan növényfajt melyek már a külföldi intenzív növénytermesztési rendszerekben évtizedek óta stabil elemként (önállóan or keverékekben) szerepelnek köztes- and zöldtrágya növény funkcióban is, illetve egy átfogó táblázat segítségével kíván támogatsát adni annak érdekében, hogy az ökológiai jelentőségű másodvetések valóban okszerűvé váljanak. Tudta-e például, hogy a szegletes lednek az a termesztett kultúrnövényünk mely annyira szárazságtűrő, hogy Afrika legszárazabb régióiban meghatározó élelmiszer and állati takarmány? Mindezek mellett a növényvilágban a legrövidebb idő alatt a legtöbb légköri nitrogén megkötö növényről beszélünk, ami 8-10hét leforgás alatt 80-120kg N-t jelent hektáronként. Világszerte kísérletek bizonyítják, hogy az ugaroltatás helyett fővetésű szegletes lednekkel bevetett táblák utónövényei bomba sztikus 40-50%-al magasabb termést produkálhatnak. Ez a termésnövekedés 20-30%(!) is lehet másodvetés esetében! Mindezek mellett azt, hogy a csillagfürt and lóbab talajlazító hatásán túl a talaj különböző rétegeiben lekötve raktározott foszfort (P), mangánt (Mn) and egyéb mikroelemeket olyan hatékonysággal mobilizálja, hogy a nagytömegű légköri nitrogén megkötésével együtt az utónövéynekben 10-20%-os termésnövekedést okozhat? a pannonbükköny már a kelése után 5(!) nappal aktívan nitrogént gyűjt? Több kísérlet bizonyította, hogy az utódnövényre gyakrorlt hatása 5-15% termésnövekedést tud eredményezni. Allelopatikus and gyomenyomó képessége miatt kevés gyom marad életben a bükköny táblákon. a kiváló szárazságtűréssel rendelkező szudánifű (cirokfélék) gyökere által kiválasztott sorgoleon nevű vegyület gátolja a parlagfű , disznóparéj, selyemmályva , csucsor, egyes utifű and sóskafélék csírázását illetve hajtáscsúcs növekedését ? Mélyre ható gyökerei kiváló talaj levegőztető and repesztő hatást érnek el, míg a föld feletti részei zölden bedolgozva nematóda írtó and szervesanyag növelő hatással rendlekeznek! Ezen nyerő hatásai miatt különböző keverékekben kiváló párost alkot. No mellékesen a szudánifű kitúnő beltartalmi értékekkel rendlekező, sokoldalúan hasznosítható takarmány. Kül- é belföldi termelési tapasztalataim alapján bizton kijelenthetem, hogy ezen növények kifejezeten hozzájárulnak talajaink hosszú távú megóvásához, and no utolsó sorban minden esetben közvetetten pozítív termelési eredményt okoznak az utóveteményben. A jövő tudatos, precíziós and fenntartható gazdálkodásának egyik alapvető eleme a ‘zöldítés’! Az alábbi táblázat rövid útmutatással szolgál arra, hogy a különböző fajokból álló zöldítő keverékek komponensei hogyan egészítik ki egymás hatásait.